home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
953132
/
INFORTSD.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-18
|
9KB
|
157 lines
@VGondolatözön az információs társadalomról@N
A fejlett világban óriási ütemben épül az információs
társadalom. Kulcsfontosságú kérdés, hogy Magyarország
képes-e csatlakozni e folyamathoz, és a közép-kelet-európai
térségben elônyre tesz szert, vagy lemarad a világméretû
versenyben.
Július 18-án a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi
Minisztérium szervezésében nagyszabású sajtótájékoztatón
foglalkoztak az információs társadalom kiépítésének
kérdéseivel a kormány, a hatóság, a távközlési szolgáltatók
és a felhasználók képviselôi. Az elôadások feltárták a jelen
állapotot, és tudatosítani kívánták a lehetôségeket.
@KLotz Károly,@N a KHVM vezetôje bevezetôjében felhívta a
figyelmet arra, hogy az információs társadalom teljes
infrastruktúrájának kiépítése elképzelhetetlen csak hazai
erôforrásokból. A munka akkor válik eredményessé, ha a
befektetôk, az infrastruktúra tulajdonosai és a felhasználók
érdekei közös nevezôre hozhatók. A kormányzat tudatában van
annak, hogy a siker alapvetôen a felhasználókon múlik. Az
információs társadalom létrehozásához elsôsorban nem
nagyberuházásokra, hanem szabadságra, az állam regulázó
hajlandóságának visszafogására van szükség. A minisztérium a
Nemzeti Informatikai Stratégia elkészülte -- azaz szeptember
15. után -- szakemberek részvételével nemzetközi
konferenciát tervez a NIS kijelölte keretek minél
hatékonyabb kitöltésérôl.
@VInternet széles körben@N
A Nemzeti Informatikai Stratégia komolyan számol a
világméretû hálózat, az Internet létével, és síkra száll a
kommunikációs díjak mérsékléséért, hallottuk @KTörök
@KAndrástól,@N az MKM helyettes államtitkárától. Bár az
Internetnek világszerte 30 millió felhasználója van,
Magyarországon egyelôre -- a költségek miatt -- nem
beszélhetünk széles körû elterjedtségrôl. Jelenleg a
felhasználók fôként az akadémiai és egyetemi világból
kerülnek ki, hiszen e körnek alanyi jogon jár a hozzáférés.
A kereskedelmi Internet szolgáltatók megjelenésével
természetesen elvileg bárki bekapcsolódhat a hálózatba, a
költségek miatt azonban fennáll egy információs elit
kialakulásának a veszélye. Ezt megakadályozandó -- s mivel e
probléma korántsem magyar specialitás -- világszerte számos
polgári kezdeményezés szervezôdik. Adalék a témához, hogy --
mint a 6. oldalon már olvashatták -- @KBill Gates,@N a Microsoft
vezetôje európai körútja során Magyarországra is ellátogat.
Tárgyalásai során el kívánja érni, hogy a helyi
telefonhívások díja -- az Egyesült Ållamokhoz hasonlóan --
Európában is ingyenes legyen. Kérdés persze, hogy mennyire
lehetnek rugalmasak e témában a távközlési vállalatok,
hiszen bevételeik nagyobb része a helyi hívások díjából
származik. A tárgyalófeleknek minden bizonnyal értelmes
kompromisszumra kell törekedniük.
@VAlappillérek@N
@KBölcskei Imre,@N a KHVM helyettes államtitkára arra hívta
fel a figyelmet, hogy a témát másképpen értelmezik az
Egyesült Ållamokban és másképpen Európában. Míg a
tengerentúlon már jelentôs lépéseket tettek az információs
társadalom létrehozásának irányába, következésképpen most az
információs infrastruktúra kiépítése a fô feladat, addig
Európában a két területet -- azaz az információ iránti
fokozott társadalmi igényt és az ezt kiszolgáló
infrastruktúrát -- párhuzamosan kell fejleszteni.
Magyarországra fokozottan érvényes, hogy az információs
társadalom kialakulása igencsak gyerekcipôben jár. A fejlett
világtól való végleges leszakadásunkat elkerülendô
mindenekelôtt ki kell alakítani a társadalom fogadókészségét
és meg kell teremteni az információs bázisokat. Az
információs társadalom kiépítésének harmadik alappillére
maga az infrastruktúra, s ez az a terület, ahol talán a
legjobban állunk. Szükség van ezen kívül megfelelô
szabályozásra és pénzre. Az anyagi feltételek
megteremtésében elsôsorban a magánbefektetôk jöhetnek
számításba.
@VEsélyünk az értéknövelés@N
Lehet-e súlyos gazdasági nehézségeink közepette az
információs társadalom hazai kiépülésére gondolni, tette fel
a kérdést @KKrupanics Sándor,@N a Hírközlési Fôfelügyelet
elnöke. Esélyeinket latolgatva a szakember kifejtette, hogy
míg ipari oldalon igen kis mértékben számíthatunk
eredményekre, addig a hálózatokhoz kötôdô
szoftverfejlesztés, de leginkább a kis költséggel
megszerzett információk értékének növelése jelenthet komoly
lehetôséget Magyarország számára. Az információs társadalom
kiépítését a hírközlés-politika középpontjába kell állítani,
meg kell szervezni az oktatás és a munkahelyteremtés
támogatását. Az európai evolúciós úton kell megtalálnunk azt
a megoldást, amivel elkerülhetjük a leszakadást.
@KMallász Judit@N
@VJogi szemmel@N
@KDornbach Alajos@N országgyûlési képviselô a joglakotó
szemszögébôl úgy értékeli, hogy a témakörrel szorosan
összefüggô két kérdés -- a személyi adatok és a szellemi
javak védelme -- alulszabályozott, illetve szabályozatlan. A
Polgári Törvény Könyv nagyon kevés útmutatást ad, a
jogalkotók nincsenek kellôen felkészülve a kérdések
megnyugtató rendezésére.
@VSzolgáltatói oldal@N
A távközlési infrastruktúrát szolgáltatók oldaláról a
Matáv, az Antenna Hungária, a Westel Rádiótelefon Kft., a
Pannon GSM, a Westel 900 GSM, az Operator Hungaria, az
Eurohívó és az Easycall ERMES Hungary képviselôi szóltak
hozzá a témához. Az alábbiakban néhány gondolatot ragadunk
ki az elhangzottakból.
A Matáv optikai gerinchálózatának kihasználtsága
jelenleg 26 százalékos. Az alkalmazott rendszerek 8960
megabit/secundumos összkapacitásából még 3404
megabit/secundum rendelkezésre áll. Az SDH technológiával
kialakítható összes kapacitás, ha a ma tervezett
technológiát vesszük alapul, körülbelül 40000
megabit/secundum, ha a ma elérhetô technológiában
gondolkodunk, akkor mintegy 177600 megabit/secundum. A
tendencia azt mutatja, hogy a hálózatépítés egyre olcsóbb
lesz, egyre többe kerül azonban az információk elôállítása,
rendszerezése és hálózatra tétele.
Az Antenna Hungária tervei között szerepel, hogy
jelenlegi, túlnyomórészt egyirányú szolgáltatásai mellett a
visszirányú információáramlás terén is lépéseket tesz. Még
az idén megkezdôdik egy kis teljesítményû, digitális
hangmûsorszóró adó kísérleti üzeme Budapest térségében.
Folynak a Magyarsat, valamint a digitális televízió és a
multimédia mûsorszórás elôkészületei.
A mobil adatátvitel elterjedésének eddig az interfészek
és a megfelelô alkalmazások hiánya szabott gátat. Az
akadályok mára elhárultak, itt a PCMCIA, a Psion, és
rohamléptekben fejlôdik az Internet (World Wide Web stb.).
@VEgyéni motorral@N
Többek véleménye szerint az Internet kapuit -- olcsó
gépek és olcsó hozzáférés révén -- szélesre kell tárni.
Hasonlóan a világ más országaihoz, Magyarországon is vannak
olyan kezdeményezések, amelyek az Internetet hozzáférhetôvé
kívánják tenni a civil szféra számára. A Budapesti Mûszaki
Egyetem Szociológia tanszékének munkatársai úgy ítélik, hogy
a hálózat fejlôdésének motorja az egyéni felhasználó. Nem az
a kulcskérdés, hogy mit tegyünk a hálózatra, hanem hogy
minél több legyen a felhasználó. Ne intézmény- és
üzletcentrikus legyen tehát a hálózat, a közemberek -- ha
odaengedik ôket -- majd megtöltik az Internet magyar
darabját információval.